E-számla az e-kerben
Egy uniós kutatás szerint Európában körülbelül 30 milliárd számla készül évente. Ebből öt éve még csak 304 millió, 2008-ban már 1 milliárd, tavaly pedig 1,3 milliárd volt az elektronikus számla.
Az EU számításai szerint 2012-ig 6 milliárd darabra, azaz 20 százalékra nő az e-számlák aránya. Magyarországon elvileg 2004 óta lehet elektronikus számlát kibocsátani, de a kapcsolódó szabályok hiányosságai miatt 2008-ig sok volt a tisztázatlanság. Azóta viszont már az áfa törvény tartalmazza az e-számlázás feltételeit, így a tisztázatlanságok a jogszabályokban megszűntek - de a fejekben sajnos még nem.
A Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK.org) 2011 áprilisában állt át az elektronikus számlázásra. Azóta a saját bőrömön tapasztalom, hogy bizony még szakmai körökben is előfordulnak olyanok, akiknek korlátozott ismereteik vannak az e-számla mibenlétéről. Pedig ha valahol van értelme a papír-alapú számlázás megszüntetésének, az éppen az e-kereskedelem.
Nem mindegy, hogyan elektronikus
Megfigyelésem szerint a félreértések egyik oka, hogy sokan összekeverik az elektronikus számla (e-számla) és az elektronikus úton előállított számla fogalmát. Elektronikus számlázás alatt néhányan még az utóbbit értik, azaz amikor a számlát elektronikus úton, valamilyen számítástechnikai eszközzel (számlázóprogram, pénztárgép stb.) állítjuk elő, de papír alapon. Az elektronikus számlázás viszont ma már nem csak a számla elektronikus előállítását jelenti, hanem azt, hogy a végtermék is elektronikus formátumú. Az e-számla eredeti példánya egy elektronikusan hitelesített digitális állomány (fájl), aminek lehet kinyomtatható formátuma is (pl. PDF fájl), de minden kinyomtatott változat csak számlamásolatnak minősül, azaz egyenértékű egy hagyományos számlázási folyamat végén született, eredeti, papíralapú számláról készült másolattal.
Tovább bonyolítja az ügyet, hogy e-számlából is kétféle létezik. Az egyik a PKI (Public Key Infrastructure) alapú, a másik az EDI (Electronic Data Interchange) alapú. Nagyon leegyszerűsítve: a kettőt az különbözteti meg egymástól, hogy a PKI esetében elég, ha csak a kibocsátó kezeli a számlát elektronikusan, és ennek megfelelően nem is szükséges a számla befogadójának hozzájárulása; az EDI esetében viszont egy, a két fél által közösen kialakított és definiált, zárt elektronikus számlázási rendszerre van szükség. A két típus közül csak a PKI számlához tartozik elektronikus aláírás és időbélyegző; az EDI számla esetében a számlaadatok hitelességét a rendszer zártsága biztosítja. Az EDI-t ennek megfelelően inkább nagyvállalati környezetben, B2B folyamatoknál használják, ahol nagy és folyamatos a számlaforgalom. (Pl. hipermarketek és beszállítóik között.) Az e-kereskedelemben, a B2C tranzakcióknál a PKI-alapú számlázás alkalmas a papírszámla kiváltására.
Bármilyen meglepő, de az elektronikus számla fájlformátumát semmilyen jogszabály nem írja elő. Lehet szöveges fájl, PDF állomány, de akár képfájl is (ha van rá ésszerű ok), sőt akár egyszerre többfajta kimenet is lehetséges. Azt az állományt kell elektronikus számlának elfogadni, melyet a kibocsátó elektronikusan aláírt. A többi formátum ebben az esetben kizárólag az egyszerűbb kezelhetőséget (megjelenítést, adatfeldolgozást) szolgálja. Az APEH a 46/2007. PM rendelet felhatalmazása alapján kiadott egy közleményt, melyben rögzíti, hogy milyen formátumban köteles az adózó egy ellenőrzés során átadni az e-számlákat, de ez nem kell, hogy azonos legyen a kibocsátás formátumával.
A cikk folytatódik - kérjük térjen vissza, hogy elolvashassa!
A szerző a SzEK.org elnöke és előad az Elektronikus számlázás konferencián - Elektronikus számlázás konferencia – jelentkezzen most kedvezménnyel! >>>. A fenti témáról bővebben is olvashatnak blogján, a www.kiservinegon.hu címen.